A Szlovén Köztársaság Államtanácsa a Szlovén Köztársaság Alkotmánya által szociális, gazdasági, szakmai és helyi érdekeket képviselő testületként meghatározott képviselőtestület. Az Államtanács összetétele:

• a munkaügyi és a szociális érdekek képviselői (funkcionális érdekek), valamint
• a helyi érdekek (területi érdekek) képviselői.

Negyven államtanácsos képviseli a társadalom valamennyi fő szegmensének érdekeit:

• négy tag a munkáltatók képviseletében,
• négy tag a munkavállalók képviseletében,
• négy tag a mezőgazdasági termelők, kisiparosok és szabadfoglalkozásúak képviseletében,
• hat tag a nem gazdasági tevékenységek képviseletében,
• huszonkét tag a helyi érdekek képviseletében.

 
A különböző társadalmi csoportok érdekei az Államtanácsban intézményesített módon találkoznak, és a döntések szakértői szintű érvek ütköztetése alapján születnek. A magas fokú szakmaiság fenntartása érdekében, és azzal a céllal, hogy az Államtanács munkájából a politikai érdekeket kizárja, a jogalkotó úgy rendelkezett, hogy az államtanácsosok nem hivatásos alapon töltsék be tisztségüket. Az államtanácsosok az Államtanácsban az érdekképviseleteken keresztül képviselt különböző társadalmi és gazdasági területeken dolgoznak, és így napi kapcsolatban állnak az általuk képviselt területtel.

Az Államtanácsnak azért ilyen az összetétele, hogy semlegesítse a politikai pártok befolyását, amelyek elsősorban az Országgyűlésen keresztül vesznek részt a jogalkotási folyamatban. Az Államtanács nem képviseli a Szlovén Köztársaság valamennyi polgárát, hanem csak bizonyos társadalmi és gazdasági érdekeket. Helyzete és felépítése ezért megfelelő választási rendszert irányoz elő, amely eltér az országgyűlési választások rendszerétől. Az alapvető különbségek a választások módjában, a választójogban, a politikai pártok szerepében, a mandátumok elosztásának rendszerében és a hivatali időben mutatkoznak.